{"version":"1.0","provider_name":"T\u00f6bb vagy!","provider_url":"https:\/\/tobbvagy.cafeblog.hu","author_name":"R_y_k_a","author_url":"https:\/\/tobbvagy.cafeblog.hu\/author\/R_y_k_a-2\/","title":"P\u00e1rkapcsolati ill\u00fazi\u00f3k","html":"\"\"<\/a>\u00daj t\u00e9m\u00e1m nem \u00faj. J\u00f3 ideje foglalkoztat. Figyelem az embereket, figyelem magamat. Pr\u00f3b\u00e1lom meg\u00e9rteni az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket, a m\u00e9lyben h\u00faz\u00f3d\u00f3 sablonokat\u2026\r\n\r\nAmikor valakire f\u00f3kusz\u00e1lunk, valamilyennek l\u00e1tjuk. Azt hissz\u00fck, hogy pont olyan. Milyen? Amilyennek l\u00e1tni akarjuk. A saj\u00e1t val\u00f3s\u00e1gunk, ami tal\u00e1n k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sincs b\u00e1rmilyen val\u00f3dival. Mindegy. Nem foglalkozunk ezzel. Akkor ott azt akarjuk, hogy olyan legyen a m\u00e1sik. \u00c9s tal\u00e1n hihetetlen, de t\u00e9nyleg olyann\u00e1 v\u00e1lik. Azt vessz\u00fck \u00e9szre, amit megenged\u00fcnk. Magunknak. Ill\u00fazi\u00f3? Igen. Milyen j\u00f3 lenne hagyni, hogy a m\u00e1sik az legyen, aki\u2026 de mi mit is akarunk? Hogy megfeleljen az elv\u00e1r\u00e1sainknak. Apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekkel kezdj\u00fck. H\u00edvjon fel ekkor\u2026 k\u00fcldj\u00f6n sms-t akkor, j\u00f6jj\u00f6n \u00e9rtem \u00edgy, \u00fagy, legyen ilyen ruh\u00e1ban vagy olyanban. N\u00e9h\u00e1ny tal\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n besziv\u00e1rgunk minden szinten, szinte mindenhova. Egym\u00e1s \u00e9let\u00e9be. Milyen j\u00f3pof\u00e1nak t\u0171nik. Az is lenne, ha nem kezden\u00e9nk el egym\u00e1st birtokolni. J\u00f6nnek az elv\u00e1r\u00e1saink \u00e9s akaratlanul is er\u0151szakoss\u00e1 v\u00e1lunk. Lelki terror? Zsarol\u00e1s? K\u00f6z\u00f6ny? N\u00e9mas\u00e1g? Megvon\u00e1s? Sz\u00e9les a sk\u00e1la, nagy a reperto\u00e1r. Az emberi l\u00e9ny fejl\u0151dik, mut\u00e1l\u00f3dik, de bizonyos dolgok nem v\u00e1ltoznak \u00e9vezredek \u00f3ta. Most akkor mi van? Szerelem? Szeretet? Birtokl\u00e1s? Kedvel\u00e9s? \u00c9rdek? H\u0171ha, tal\u00e1n nehezebb letiszt\u00e1zni, mint els\u0151re l\u00e1tszik. Falaink m\u00f6g\u00e9 akkor jut be a m\u00e1sik, ha megfelel. Akkor gondolom, na igen, olyan, amilyennek akarom\u2026 de nem ezt mondom, hanem azt, hogy szeretem. Mit is? Hogy \u00fcgyesen \u00e1talak\u00edtottam? De akkor mi fogott meg benne? Akkor\u2026 amikor m\u00e9g \u00f6nmaga volt.\r\n\r\nMostan\u00e1ban ezt gyakorolom. Egy \u00fajabb j\u00e1tszma, amire benneteket is b\u00e1tor\u00edtalak. Pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1tok ki. Legyetek re\u00e1lisak. Elfogadom a m\u00e1sikat annak, aki? Nem akarom megv\u00e1ltoztatni? Szeretem a tulajdons\u00e1gait? Szok\u00e1sait? Vagy csak a sz\u00e9les v\u00e1ll\u00e1t, z\u00f6ld szem\u00e9t, izmos fenek\u00e9t? Nem mindegy, gyerekek! Ill\u00fazi\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl neh\u00e9z \u00e9lni, de lehet, hogy a p\u00e1rkapcsolatainkba nem sok j\u00f3t hoz. Mi lenne, ha r\u00e1n\u00e9zn\u00e9nk a helyzetre, \u00f6nmagunk \u00e9rz\u00e9seire. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenn\u00e9nk a hazugs\u00e1gaink, \u00f6n\u00e1m\u00edt\u00e1saink, v\u00e1gyaink k\u00f6z\u00f6tt. Amikor mondjuk elv\u00e1rjuk, hogy a m\u00e1sik boldogg\u00e1 tegyen. De mi\u00e9rt is? Ki \u0151? Boldogs\u00e1g-felel\u0151s? Azt\u00e1n ha csal\u00f3dunk, akkor azt mondjuk, nem tudsz boldogg\u00e1 tenni\u2026 vagy hasonl\u00f3t. Most arra jutottam, hogy b\u00e1rmilyen f\u00e1jdalmas (vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem), de egyed\u00fcl vagyunk. Ha meg\u00e9lj\u00fck a mag\u00e1nyunkat, de csak, mint egyed\u00fcll\u00e9t \u2013 a lelk\u00fcnkkel, szellem\u00fcnkkel, test\u00fcnkkel\u2026. akkor tal\u00e1n nem egy m\u00e1sik emberre pr\u00f3b\u00e1lunk \u00e9p\u00edteni\u2026 sokkal ink\u00e1bb magunkra, a bels\u0151nkre, \u00e9nk\u00e9p\u00fcnkre, gondolatainkra. \u00c9s ha j\u00f3 alapot hozunk l\u00e9tre, akkor tal\u00e1n m\u00e1sok nem ingatnak meg, nem befoly\u00e1solj\u00e1k igaz\u00e1b\u00f3l lelk\u00fcnk rezd\u00fcl\u00e9seit\u2026 mert akkor tudjuk, hogy a m\u00e1sik egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9ny, nincs t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3nk, hogy k\u00e9ny\u00fcnk-kedv\u00fcnk szerint kapcsolgassuk, \u00e9s m\u00e9g jogunk sincs, hogy ezt megtegy\u00fck\u2026 Akkor tessz\u00fck a dolgunkat, hagyjuk, hogy a m\u00e1sik is ezt tegye. Akkor nem tessz\u00fck f\u00fcgg\u0151v\u00e9 \u00f6nmagunkat egy m\u00e1sik l\u00e9nyt\u0151l. Csak lesz\u00fcnk. \u00dagy, ahogy. \u00c9s a m\u00e1siknak is \u201cmegengedj\u00fck\u201d. Az\u00e9rt haszn\u00e1lom ezt a cs\u00fanya sz\u00f3t, hogy bel\u00e9nk \u00e9gjen. J\u00f3 m\u00e9lyre. Nincs jogunk elv\u00e1r\u00e1sokkal teli \u00e9letet \u00e9lni\u2026 egy m\u00e1sik l\u00e9ny ir\u00e1ny\u00e1ban. Ahogy mi is fr\u00e1szt kapunk, ha korl\u00e1toznak a szabads\u00e1gunkban, abban, hogy \u00f6nmagunk legy\u00fcnk. A csoda ott van mindenkiben, csak a szem\u00fcnk nem mindig \u00e1ll r\u00e1. Ez viszont m\u00e1r a mi korl\u00e1tolts\u00e1gunk. Korl\u00e1toltnak lenni nem j\u00f3. Egy j\u00f3 bar\u00e1tom szerint, ha nyitottak vagyunk, akkor nem sok egy\u00e9b kell, szinte mindenre k\u00e9pesek vagyunk. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt faragjunk le a korl\u00e1tolts\u00e1gunkb\u00f3l.\"\"<\/a>\r\n\r\nLehet gyakorolni. Olyan, mint a bicajoz\u00e1s. Nem fog k\u00f6nnyen menni, de azt\u00e1n m\u00e1r nem felejtj\u00fck el. Drukkolok Nektek. Tudj\u00e1tok, mi\u00e9rt kell megpr\u00f3b\u00e1lni? Ha nem tessz\u00fck, akkor az \u00e9let \u00fajra hasonl\u00f3 kapcsolatokba \u201ckerget\u201d. Mi meg r\u00e1fogjuk, hogy a m\u00e1sik hib\u00e1s minden\u00e9rt. Vastagon benne vagyunk mi is, \u00e9s f\u0151leg az elv\u00e1r\u00e1saink. Az eg\u00e9sz n\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se. Kicsit csoszogjunk arr\u00e9bb, n\u00e9zz\u00fcnk r\u00e1 a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnkre onnan is. Mindegy, hogy honnan n\u00e9zz\u00fck, de engedj\u00fck meg magunknak, hogy ne ragaszkodjunk egyetlen szeml\u00e9lethez. \u00c9lvezz\u00fck, hogy mindig m\u00e1s. Mi. Annyi minden vagy Te is, \u00e9n is. Csoda. \u00c9lj\u00fck \u00e1t. Nincs m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sunk. Ha a boldogs\u00e1got v\u00e1lasszuk persze. Annak aki, nem hiszi, nem sok minden marad, csak a megszokott vil\u00e1g. A korl\u00e1taival, sz\u00f6gletess\u00e9geivel, sz\u00fcrke sz\u00edneivel, probl\u00e9m\u00e1ival.\r\n\r\nHa siker\u00fcl meg\u00edzlelned, megtapasztalod, hogy k\u00e9pes vagy elfogadni a m\u00e1sikat annak, aki\u2026 nos akkor nagyon nagy l\u00e9p\u00e9st tett\u00e9l egy harmonikus, er\u0151s alapokra \u00e9p\u00edtett kapcsolat ir\u00e1ny\u00e1ba. Nem kicsi a t\u00e9t! Onnant\u00f3l j\u00f6het egy m\u00e1sik fontos k\u00e9rd\u00e9s, ha m\u00e1r nem a m\u00e1sikra \u00e9p\u00edted \u00f6nmagad, sokkal ink\u00e1bb mell\u00e9, hogy egy ir\u00e1nyba n\u00e9ztek-e. Mert bizony\u00e1ra sokszor helyt\u00e1ll\u00f3, hogy az ellent\u00e9tek vonzz\u00e1k egym\u00e1st, de eg\u00e9szen biztos vagyok abban, hogy ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u0151k is egy ir\u00e1nyba n\u00e9znek. Mondhat sok tapasztalt ember sok mindent, de mindig \u00e9rdekl\u0151dve k\u00e9rdezem a harm\u00f3ni\u00e1t sug\u00e1rz\u00f3 p\u00e1rokat, hogy mit\u0151l \u00e9lvezik a k\u00f6z\u00f6s \u00e9letet. Mindegyik t\u00f6rt\u00e9netben az volt k\u00f6z\u00f6s, hogy az ir\u00e1ny nagyon hasonl\u00f3 volt. Ett\u0151l k\u00e9pesek megmaradni \u00f6nmaguknak, figyelni, \u00e9p\u00edtkezni befel\u00e9, kifel\u00e9, \u00e9s ett\u0151l tudnak dolgozni a m\u00e1sik\u00e9rt is. A m\u00e1sik mellett. Mert a T\u00c1RSA. \u00c9s neki is az a m\u00e1sik. Nem a tart\u00f3pill\u00e9re vagy elnyom\u00f3ja.\r\n\r\nNincs titok. B\u00e1rkinek siker\u00fclhet. \u00d6nismeret. L\u00e9p\u00e9sr\u0151l, l\u00e9p\u00e9sre. Ha elindulsz, nem fogsz meg\u00e1llni, a v\u00e1ltoz\u00e1s visszaford\u00edthatatlan. Mikor indulsz?\r\n\r\nRyka<\/em>\r\n\r\n \r\n\r\nforr\u00e1s:\u00a0 www.tobbvagy.hu<\/span><\/a><\/span>\r\n\r\n \r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n\r\n\r\n<\/em><\/span>","type":"rich"}